A munkavédelmi szabályok fontosságáról dönt az Európai Bíróság a héten
A héten munkavédelmi szempontból jelentős kérdésben dönt az Európai Bíróság az Energotehnica ügyben (C-792/22).
Miután egy villanyszerelő egy beavatkozás során bekövetkezett áramütés miatt meghalt, közigazgatási eljárás indult a munkáltatójával szemben. Ezzel egyidejűleg büntetőeljárás indult a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogi intézkedések be nem tartása, valamint gondatlanságból elkövetett emberölés miatt a részlegvezetővel szemben, amely eljárás során az elhunyt villanyszerelő családja magánfélként lépett fel az említett társasággal és a részlegvezetővel szemben.
Az eljáró közigazgatási bíróság megállapította, hogy a beavatkozás nem minősül „munkahelyi balesetnek” és hatályon kívül helyezte a munkáltatóval és a részlegvezetővel szemben kiszabott közigazgatási szankciókat. A román alkotmánybíróság értelmezése szerint, a román jogszabályok alapján a valamely előzetes kérdésben a nem büntetőbíróság által hozott jogerős ítéletekben foglalt döntések ítélt dolognak minősülnek a büntetőbíróság előtt. A korábbi közigazgatási határozat tehát megakadályozza a büntetőbíróságot annak felülvizsgálatában, hogy a baleset munkahelyi balesetnek minősül-e.
A büntetőügyben eljáró brassói ítélőtábla a jelen ügyben azt kérdezi az Európai Unió Bíróságától, hogy ez az alkotmánybíróság által értelmezett nemzeti jog összeegyeztethető-e a munkavállalók biztonságára vonatkozó tanácsi irányelvvel.
Az eljárás során az Európai Bíróság Főtanácsnoka már megfogalmazta indítványát, amelyben hangsúlyozta, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítanak a munkavállalók egészségének és biztonságának javítására, és célként tűzik ki, hogy a fejlődési folyamat fenntartása mellett összehangolják a feltételeket ezen a területen. A releváns uniós irányelv célja a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetése, és e célból az irányelv a foglalkozási kockázatok megelőzését, a biztonság és az egészség védelmét, a kockázati és baleseti tényezők kiküszöbölését, a munkavállalók és képviselőik nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelő tájékoztatását, a velük folytatott konzultációt, kiegyensúlyozott részvételüket és oktatásukat érintő általános elveket, továbbá általános iránymutatásokat tartalmaz az említett elvek végrehajtására.
A Főtanácsnok felhívta arra is a figyelmet, hogy az Unió elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak többek között a munkahelyi baleset esetén. Ezzel szemben az uniós jog jelenleg nem szabályozza a valamely esemény „munkahelyi balesetnek” minősítését lehetővé tevő kritériumokat, az ilyen balesetet követően a munkáltatóval szemben alkalmazandó szankciókat, és a károsultnak nyújtandó kártérítés meghatározásának módjait sem, így ez utóbbi a tagállamokra marad az uniós jog által elvárt szempontokra is tekintettel.
Az Európai Bíróság a héten fog ítéletet mondani a munkahelyi baleset megítélésének nemzeti keretrendszeréről, azonban az ítélet abból a szempontból is kiemelten fontos lesz, hogy az Európai Bíróság miként foglal állást a munkahelyi balesetek vonatkozásában a tagállami feladatokról és kötelezettségekről, fejtette ki a Pannonia Medical szakértője Dr. Hős Nikolett.
- Találatok: 7969
