Mikor beszélünk fruktóz-felszívódási zavarról?
A fruktóz malabszorpció a fruktóz felszívódásának zavara a vékonybélben. A fruktózt lebontó enzim hiánya (GALT-5, vagy szacharáz) vagy annak csökkent aktivitása esetén a fruktóz nem képes hatékonyan felszívódni a vékonybélben, ezért a vastagbélbe kerül, ami hasi fájdalmat, puffadást, hasmenést és egyéb kellemetlen emésztési panaszokat okozhat.
Gyermekkorban a fruktóz malabszorpció gyakori, és sok esetben összefüggésben lehet a túlzott fruktóz bevitellel vagy a gyermek bélrendszerének éretlenségével, bélflóra egyensúly felborulásával, meglévő táplálékallergiával, esetlegesen gyakori feldolgozott élelmiszerek, főként magas hozzáadott cukortartalmú ételek fogyasztásával. A legtöbb esetben a fruktóz malabszorpció tünetei enyhék és általában nem igényelnek speciális kezelést, azonban fontos az élelmiszerek tudatos megválasztása és a fruktóz bevitel mérséklése.
Fontos! Nem szabad összetéveszteni a fruktóz intoleranciával, mely egy genetikai úton öröklődő anyagcserebetegség, amely esetén hiányzik a fruktózt lebontó enzim. Már csecsemőkortól érintett a gyermek, azonban elég ritka, és ez esetben élethosszig tartó fruktózmentes diétára van szükség. A fogalmak gyakran keverednek, és rosszul használjuk őket.
Diagnózis
Gyermekorvos, gyermek-gasztroenterológus felkeresése után, kilégzéses vizsgálat elvégzésével lehet igazolni. A vizsgálat egy hidrogén-kilégzési teszt, mely kezdetekor egy fruktóz tartalmú oldatot kell elfogyasztania a gyermeknek, majd utána adott időközönként egy pipába kell fújni, mely mérni fogja a kilélegzett hidrogén tartalmat. Ez alapján állapítható meg, hogy fennáll-e a fruktóz malabszorpció vagy sem.
Kevésbé megterhelő módszer kisgyermekek esetén, ha táplálkozási tüneti naplót vezetünk. Ez esetben ha gyanakszunk a panaszt okozó élelmiszerre, és gyermekorvossal, dietetikussal is egyeztettünk, akkor szakmai tanácsra kivonhatjuk ezt a gyermek étrendjéből (elimináció). Ha ezzel tünetmentességet, javulást értünk el, akkor rövid ideig tartjuk, majd visszavezetjük (provokáció) a panaszt okozó élelmiszert. Amennyiben újra megjelenik a tünet, gyanítható, hogy a kivont élelmiszer volt a panaszok okozója, és így az orvosi diagnózis is felállítható, dietetikus segítségével indulhat a diétás kezelés.
Dietoterápia mentete
A diétás kezelés mindig egyénre szabott, amely a kórelőzménynek, a gyermek tápláltsági állapotának, panaszainak, étkezési szokásainak felmérésével kezdődik. A diéta alapja, hogy mérsékeljük, minimalizáljuk első körben a fruktóz bevitelt, amely esetében nagy szerepet játszik az egyéni toleranciaszint is.
A dietoterápia 3 fázisból áll, a teljes (vagy részleges) eliminációból, ahol minimalizáljuk a bevitelt. Ez tart a legtovább, majd teljes tünetmentesség elérése után, elkezdődik a visszavezetés apró lépésekben, míg végül elérjük a tolerancia szintet és egy fenntartó étrendet alakítunk ki.
Visszavezetéskor mindig alacsony fruktóztartalmú élelmiszerekkel kezdünk, kis mennyiségben, apró lépésekben haladunk, és mindezt táplálkozási tüneti naplóban vezetjük.
Főbb szempontok a dietoterápiában:
● Egyénre szabottan összeállíthatjuk a diétás étrendet, mely pontos utasításokkal, ötletekkel könnyebbé tehető a gyermek (és a szülő) számára, a gyermek igényeinek, szükségleteinek megfelelően.
● Mindenképpen kerüljük a magas fruktóz tartalmú élelmiszereket, ezeket meghatározzuk, kiválogatjuk, megbeszéljük a mennyiségi korlátozásokat, az egyes fázisok időtartamát!
● Fontos lesz az élelmiszercímkéket figyelmesen elolvasni: magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, fruktóz szirupot, glükóz-fruktóz szirupot, agave szirupot, mézet tartalmazó élelmiszerek kerülendők lesznek.
● Megbeszéljük, mi, hogyan helyettesíthető a diéta idejére az étrendben.
● Táplálkozási és tüneti napló vezetése mellett egyeztetünk.
● A dietetoterápia ez esetben több alkalmas, szükséges az utánkövetés, főként a visszavezetés időszakában.
Az itt leírtak általános információként, edukációs célt szolgálnak, ezért minden esetben szakorvosi diagnózis, és dietetikai konzultáció szükséges!
